1. emeleti lépcső

Holly Lea Hudson

Amikor kérdezte, hogy van-e értelme tagadni, úgy csináltam, mint aki nagyon gondolkodik.
-Nem, nincs értelme tagadni. - mosolyodtam el, majd ismét körülnéztem, hogy itt van-e Dan.
-Nem, nincs barátnője, és élvezi, hogy odáig meg vissza vannak érte a lányok, főleg az elsősök, de hogyha rá akarsz hajtani, akkor szabad a pálya. - mondtam vigyorogva Holly-nak, mert sejtettem, hogy akar valamit ettől a sráctól. Rá volt írva a homlokára, hogy odavan a srácért.
-Megmutatom. Jó kis témaelterelés. - mondtam elismerően Holly-ra mosolyogva, majd tovább vánszorogtam a lépcsőn, a második emeletre.
-Hobbi? - egy kicsit el kellett gondolkodnom, mert az időm legnagyobb részét a haverokkal meg Dan-nel töltöm, de természetesen azért vannak hobbijaim.
-Hát, karatézok. Az jól jön, ha például Alisonnal elfajulna a dolog. Meg eszek, alszok, iszok és...eszek, alszok, iszok. Ja, meg énekelek. - mosolyogtam Hollyra.
-Vásárolgatni nem igazán szoktam, nem tudom, hogy mi olyan jó abban, ha szórjuk a pénzt. - magyaráztam a véleményemet. Sokan pont fordítva vannak ezzel, de én nem szeretek felesleges cuccokra költeni.*
-Neked van hobbid? - tettem fel a kérdést, amit korábban Holly is nekem.

Ashley Harison