Dexter Westwood

Dexter Westwood



Név: Dexter Westwood
Becenév: Dex
Nem: férfi
Kor: 24
Születési hely, idő: 1987.01.11. Miami
Mely közösségbe tartozik karaktered: Felnőttek
Foglalkozás: Zenész


Jellem: Azt hiszem az a tipikus leszarom a világot személyiség vagyok. Nem igazán érdekelnek a dolgok, kivéve ha az én érdekeim is fűződnek hozzá. Nem igazán vagyok az a hűséges típus. Annyi esély van bűnbeesni miért ragadjak le egy személynél? Nem szeretek senkihez sem kötődni mert nem akarok pofára esni senki miatt sem. Ennyit senki sem ér meg az én meglátásom szerint. Szeretem ha a rend helyett inkább a zűrzavar uralkodik. A rend jelképezi a fegyelmet amit ki nem állhatok. Sohasem voltam az a szófogadó gyerek bár erre is megvan az okom. Az alkoholt nem vetem meg ,de nem vagyok függő. Na jó talán csak egy kicsit, ja és cigizek.

Kinézet: Elég magas vagyok és izmos. Leginkább futni járok meg konditeremben mást nem nagyon sportolok mert nincsen rá időm. Szeretem a sötét ruhákat a fekete a kedvenc színem szóval a legtöbb pólóm, nadrágom fekete. Tornacipő rajongó vagyok, úgyhogy 90%-ban abban látsz. Sötét színű hajam van ami általában úgyvan beállítva mintha megtépett volna a szél. Kékek a szemeim.

Előtörténet:
Jah. Szóval most az lenne a dolgom, hogy magamról beszéljek? Na tessék akkor csapjunk bele, de nem ígérem meg, hogy igazat mondok majd neked. Vagy talán mégis. Még nem tudom. Egyenlőre nem garantálhatok semmit. Még neked sem csinibaba.
Egyszer volt hol nem volt.
Ez azt hiszem túlságosan vidám kezdés lenne az Én történetem számára.
Kezdjük az alapoknál. Régen úgy kb 25 évvel ezelőtt egy férfi és egy nő testi kontaktusba került egymással és 9 hónap múlva lettem Én. Csiribi. Csiribá. Ezt jobban nem részletezem neked gondolom tudod miről van szó , ha meg mégsem akkor fordulj bizalommal a szüleidhez és érdeklődd meg, hogy tényleg a gólya hozza-e a babákat...
Születésem után árvaházba kerültem mert az a drága jó édes anyukám elhagyott engem. Konkrétan ott hagyott a kórházban. A kórházból meg mehettem ideiglenesen nevelőkhöz akiktől aztán egyenes út vezetett a nevelőotthonba ami nem volt éppen gyereknek való. 'Nevelést' csak a nálam idősebbek adtak ami általában verés volt , bár elég gyorsan tanultam szóval elég rövid idő alatt megtanultam megvédeni magamat. Késöbb már nevelés abból állt, hogy megtanítottak minden káros dologra. Tőlük kaptam először cigit, ők adtak először drogot meg alkoholt. Ebből a 3 negatív dologból, csa a drogokat nem használom most. Amint 18 lettem kiraktak a nevelőházból és mehettem a világba. Összeakadtam pár velem egykorú sráccal akik befogadtak magukhoz és végül a zene vált a közös szenvedélyünké. Én gitározok és énekelek. Eddig csak kisebb bárokban léptünk fel, de úgy tűnik, hogy a világ lassan süllyed és mi emelkedünk felfelé és mostmár vannak nagyobb koncertjeink. Volt már teltházas koncertünk is amire külön büszkék vagyunk. A koncertezés és a zenészlét csajokat is jelent. Sok jó csajt akik a koncert után átküldik az öltözőnkbe a melltartójukat amibe beleírják a számukat. Sok könnyűvérű liba. Ezek nem érdemelnek semmiféle figyelmet vagy törődést. Egy éjszakára jók, hogy elszórakoztassanak aztán soha többé rájuk sem gondolsz. Még magukat sem tisztelik akkor tőlünk miért várják el?
Szerintem nekem soha nem lesz feleségem. Szerintem egy lány sem lesz megáldva olyan képességekkel, hogy megtartson maga mellett és még szeressen is. Szerintem ez teljes képtelenség.
Mondjuk ez a szerelem dolog csak egy nagy átverés. Legalábbis ez az Én véleményem. Az , hogy annyira szeress valakit, hogy meg is döglenél érte ez csak egy nagy átb@szás. Az lehet, hogy vonzódsz valakihez mert jól néz ki. Ez biológia és ez az oka annak, hogy vannak olyanok akik az ellenkező nemből származó úgymond a legjobb barátjukkal nem is csak barátok hanem dugócimborák. Mindenkinek kell a testiség csak ezt van aki elfogadja és van aki meg nem.